Előzmények: Lucy és Kevin családot alapítottak, és beköltöztek a régi Camden-házba. Született 5 gyermekük: Tom 17, Jessica 15, Suzy 13, Brian 10 és Wendy 6 éves...

Megjegyzés: Ahol jönnek a tesók a párjaikkal ott az akkori sorozatbeli párjukat írtam be (asszem 7. évad).

A történet

Elérkezett a péntek este a Kinkirk-ház fölé. Lucy és Kevin a konyhában pakoltak. Brian egy tudományos filmet nézett ugyanis ezek voltak a kedvencei. A lány szobában se volt túl nagy a zsibongás. Suzy a gép előtt ült és kedvenc hobbiját űzte: barátnőjével, Ginnyvel msn-ezett. Épp egy találkozót beszéltek meg holnapra. Biciklizni mennek. Jessica a telefonon lógott és barátjával, John-nal beszélt. Wendy már lefekvéshez készülődött. Egyedül Tom volt izgatott mivel ő randira igyekezett. Hevesen rontott be a lányok szobájába, hogy kikérje véleményüket külsejéről.

-Na?

Mindenki unottan ránézett.

-Mi ez förtelmes bűz?- kérdezte Wendy.

-Ez nem bűz, hanem a parfümöm!

-Ó, bocsi… de szerintem akkor is förtelmes.

-Szerintem jól nézel ki… de háát… a parfüm egy kicsit…-szólt Suzy.

-Na jó! Választok másikat.- azzal kiviharzott a szobából.

***

Lent a konyhában Lucy és Kevin gyakran egymásra néztek és elmosolyodtak. Végül Lucy megszólalt:

-Péntek van.

-Igen, tudom. Péntek…

-A gyerekek nemsokára alszanak.

-Felmegyek, és megnézem, mit csinálnak.

-Rendben. Befejezem a pakolást, és én is megyek

-Elmentem, majd jövök!- hallatszott egy kiáltás az előtérből.

***

Brian érdeklődve figyelte a National Geographic adását, amikor léptekre lett figyelmes, apja közeledett.

-Hello apu!

-Késő van, menj a szobádba aludni!

-Hiszen még csak 9 óra van! És péntek!

-Nem baj. Már mindenki a szobájában van, te is menj! Ott is lehet tv-zni. Jó éjt!

-Jó éjt!- szólt lemondóan, és elment az emelet felé.

11 órakor már mindenki mélyen aludt.

***

Egy izgalmas éjszaka után újult erővel ébredt a családfő. Oldalra fordult, hogy megnézze felesége alszik-e még, ám nem volt ott senki. Gyorsan felöltözött és lement a konyhába. Pont ahogy gondolta: Lucy és a gyerekek már az asztalnál ültek, és reggeliztek. Leült közéjük, kezébe vett egy kenyeret és megkente.

-Hogy aludtatok? Tom, mikor értél haza?- kérdezte.

-Jól. Ne aggódj apu fél 11-kor itthon voltam.

-És hogy sikerült a randi?- érdeklődött Lucy.

-Remek volt.- felelte és távolba merengett. Arra a szenvedélyes búcsúcsókra gondolt. „Hogy milyen tapasztalt az a nő!”

- És ki az a titokzatos lány?- kérdezte Jessica.

- Komoly a dolog?- tudakolta Suzy.

- Mi is megismerhetjük?- faggatta tovább Wendy.

- Na elég lesz a kérdésekből! Majd ha akarja, elmondja.- kelt fia védelmére Kevin, pedig ő is ugyanolyan kíváncsi volt.- Ja és Tom! Reggeli után egy kicsit rendbe szedjük a kertet. A többiek pedig itt bent segítenek.

- Milyen alkalomból csinálunk nagytakarítást?- kérdezte gyanakodva Brian.

- Nincs semmilyen alkalom. Nem lehet csak úgy kitakarítani a házat?- felelt talán kissé túlságosan is hevesen Lucy.

- De… - ám Brian nem volt elégedett a válasszal. Úgy gondolta valami készülődik. Végignézett testvérein és láthatóan őket is foglalkoztatta a kérdés.

- Ugye bicózni azért elmehetek délután Ginny-vel?

- Délután már elmehetsz, Suzy.

***

Reggeli után a gyerekek a lányok szobájában csoportosultak, hogy megvitassák szüleik viselkedését.

- Milyen ünnep lesz mostanában?- gondolkozott Brian.

- Hát nemtom..Se karácsony, se húsvét, se szülinapok...- válaszolt Suzy.

- Talán vendég jön?- találgatott Tom.

- Azt mért titkolnák?- okoskodott Brian.

- Nemtom mit paráztok. Nem lehet tényleg csak egy takarítás?- szólt közönyösen Jessica.

- Talán igaza lehet...- helyeselt Wendy.

- Most azon gondolkozom, hogy ti vakok vagy süketek vagytok?- kapta fel a vizet Brian.- Nem hallotátok milyen hevesen vágta rá anyu hogy csak egy takarítás?

- Szerintem inkább kezdjünk neki, és ne vitatkozzunk, mert délután programom van.- próbált békíteni Suzy.

- Rendben...- felelték

***

A kert nem volt túl nagy. Végében egy kis fészer állt ahol a biciklik voltak és néhány szerszám. A kerítés előtt, magas sövény húzódott, hogy a szomszédból ne lehessen átlátni. Ugyanis elég kíváncsi volt a szomszéd házban lakó idős hölgy. Ha bármit is meglátott rögtön elkezdett pletykálni.Ezért is volt szükség a sövényre. A kert közepén egy kis asztal állt 7 székkel. Itt szokott enni a család ha jó idő van. Nem messze az asztaltól egy hintaágy volt. Kevin épp a bokrot nyesegette amikor észrevette közeledő fiát.

- Örülök, hogy végre sikerült kiérned.- szólt gúnyosan - Fogj egy metszőollót, és szedjük rendbe ezt a sövényt!

- Tudom, hogy csak azért akarod hogy neked segítsek, hogy kifaggathass a randimról. De ez nem fog menni.

- Miből gondolod ezt? Csak egy kicsit kertészkedünk.

Tom megfogott egy metszőollót, és ő is nekilátott a bokor nyirbálásához. Szótlanul dolgoztak kb. 10 percig, míg végül Kevin törte meg a csendet.

- Mi a lány neve?

- Kathie.

- És mi is megismerhetjük? Tudod hogy nem szeretem ha ismeretlenekkel randizol.

- De ő kedves, megértő, tapasztalt..- gyorsan elhallgatott amikor rájött mit is mondott. De már késő volt. Apja meghallotta.

- Tapasztalt?

- Azt mondtam volna? Úgy értettem jól csókol.- de rájött hogy ez se jött ki túl jól, mivel szülei nem szeretik a csók az első randin dolgot, főleg ha számukra ismeretlen az illető.

- Szóval tapasztalt? És jól csókol? De ugye ezzel nem azt akarod mondani, hogy...

- Hogy?

- Ugye ti nem...? Egyébként is...honnan ismered?

- Nem történt semmi apu...csak egy csók volt. És a könyvtárban találkoztunk.

- Értem...a könyvtárban... És hány éves is ez a Kathie?

Most volt nehéz Tom-nak. Utált hazudni, főleg szüleinek, de meg kellett tennie, ha újra találkozni akart Kathie-val. Márpedig akart.

- 17 lesz. Nem a mi sulinkba jár, hanem magántanuló.

- Remek. Most már mi is megismerhetjük. Hívd el vacsorára!

Tom nagy bajban volt. Ha rájönnek hogy a nő, akivel randizik 23 éves biztos eltiltják tőle. Pedig most tényleg szerelmes. Meg kell hívnia vacsorára különben biztos gyanút fog apja, elvégre nem véletlenül rendőr. És ha még tovább gondolkozik szintén gyanút fog, tehát válaszolnia kell valamit gyorsan.

- Ma nem ér rá, mert a szüleivel megy vacsorázni.

- Sebaj akkor holnap.

- Felhívom majd, és megkérdezem tőle.

***

Odabent nagyban folyt a munka. Suzy és Jessica Lucy segítségével a nappalit és a konyhát takarították, míg Wendy és Brian fönt pakoltak a szobákban. Már délután 2 óra volt amikor a munka végéhez közeledtek.

- Hova mentek biciklizni?- kérdezte Lucy lányát.

- Úgy gondoltuk, hogy csak a parkba, esetleg a Promenádra, hogy ott bekapjunk valamit....Ja és még valami...Ginny az előbb hívott, hogy mi lenne, ha ott aludnék, mert a szülei most kivételesen megengedik.- Suzy sóvárogva nézett anyjára.

- Rendben, legyen.- szólt megengedően Lucy. Ám magában mosolygott, hiszen ő kérte meg Giinny szüleit, hogy hadd aludhasson ott Suzy.

- Köszi, köszi, köszi!!!

- Te, Jess terveztél valamit mára?

- John-nal úgy gondoltuk moziba megyünk, aztán pizzázunk.

- Oké. Az előbb hívott Jane. Valamit kérdezni szeretne.

- Rendben, visszahívom.

- Na, úgy látom itt végeztünk. Menjetek készülődni!

***

Jessica visszahívta Jane-t. Jane meghívta hozzájuk aludni. Megbeszélték, hogy dupla randit szerveznek, aztán a lányok mennek Jane-hez. Aztán Sam (Camden) telefonált, hogy olyan régen látta már Wendy-t és Brian-t, jó lenne ha elmennének hozzájuk a hétvégére. Tom pedig már tegnap megbeszélte, hogy az egyik haverjánál alszik. Tehát a Kinkirk-ház ki fog ürülni estére."Teljesen véletlenül" az összes gyereknek lett programja az estére.

Lucy a konyhában volt. Körülnézett, hogy van-e valaki a közelben, ám úgy tűnt mindenki el van foglalva a készülődéssel, ugyanis már vagy 1 órája senkit nem lehetett látni a házban. Felvette a telefonkagylót, és tárcsázott.

- Halló?

- Szia! Én vagyok. Úgy tűnik 7-re teljesen kiürül a ház. Akkor jöhettek.

- Rendben. Szia!

- Szia!

5 óra körül megszólalt a csengő. Egyszerre rohant mindenki az ajtóhoz, és tépték fel. Egy 20 év körüli nő állt az ajtóban. Végignézett a gyerekeken, majd megállt a tekintete Tom-nál, aki azt tátogta a szájával, hogy: te nem ismersz engem, oké? Lassan a szülők is megérkeztek, mivel senkitől nem hallotak "elmentem" kiáltást.

- Héjj, te nem John nővére vagy?- kiáltott fel Jessica

- Valaki engem emlegetett?- bukkant fel John.- Katie te mit keresel itt?

- Várjunk csak! Katie-t mondtál?- kapta fel a fejét Kevin.

- Azt hittem randid lesz ma. Azzal a titokzatos fiúval..hogy is hívják..á, megvan! Tom-nak!- szólt John nővéréhez.

Minden szem a rákvörös arcú Tom-ra szegeződött.

- Ugye nem azt akarod mondani, hogy az a Tom...itt lakik..- kérdezte előre is félve a választól John.

Katie lassan bólintott. Lucy eddig csak bámulta tátott szájjal az eseményeket, ám most felcsattant:

- Tom Kinkirk! Azonnal gyere a konyhába! Azt hiszem egy kicsit el kéne beszélgetnünk. A többiek a nappaliban várjanak amíg jönnek értük!- és elviharzott a konyhába Tommal és Kevinnel az oldalán. A gyerekek pedig Katie-val a nappaliba mentek.

- Hány éves az a nő akivel randizol?- kérdezte kikelve magából Lucy.

- 23.- szólt lesütött szemmel Tom. Katie-val úgy beszélték meg, hogy csak becsönget, Tom kimegy gyorsan, és észre sem veszik őket. A lebukás veszélye nagyon kicsi volt.

- Szóval egy 6 évvel idősebb nővel randizol a tudtunk nélkül. Hogy képzelted ezt?- Lucy még mindig kiabált.

- Ráadásul még hazudtál is.- Kevin se volt túl barátságos.

- 3 hét szobafogság. Ezenkívül minden viszonyodat szüntesd meg ezzel a nővel! Ma pedig mész Brian-nal és Wendy-vel Sam-hez!- kezdett egy kicsit lehiggadni Lucy, de azért még mindig kiabált.- Most pedig menj és mondd meg neki.

Senkinek nem kellett hallgatóznia, hogy megtudja miről folyik a szó a konyhában. Lucy hangja tisztán hallatszódott a nappaliban is. Amikor a gyerekek meghallották a közeledő lépteket, ilyedten húzták össze magukat, és fellélegeztek amikor látták, hogy csak Tom az. Gyorsan kiiszkoltak a helyiségből magukra hagyva Tom-ot és Kathie-t.

- Hát ennyi volt.- szólt lesújtva Tom.- gondolom mindent hallotál amit anyám mondott.

- Ja...eléggé lehetett hallani...

- Talán tényleg korunkbeliekkel kéne randizni...szóval..szia..mennem kell pakolni, mert mindjárt itt lesz a nagybátyjám.

- Szia! Nem kell kikísérned.- és elment az ajtó felé, Tom pedig az emeletre.

Nem sokkal később megint csengettek. Ginny és Jane volt az. Tehát Suzy, Mary és John gyorsan összekapta magát és már indultak is. Aztán úgy 6 óra körül Sam is megérkezett, hogy elvigye a többieket. Őt behívták egy kicsit beszélgetni, ám fél 7-kor ez a csapat is elment. A szülők magukra maradtak.

- Hú, végre egy kicsit kettesben. Fárasztó volt ez a nap. Van fél óránk a többiek érkezéséig. Van ötleted, hogyan üssük el az időt?- szólt kacérkodva Lucy.

- Talán lenne egy tippem...- szólt Kevin, és megcsókolta feleségét.

***

Amikor a 3 Kinkirk gyerek odaért Sam és Dave lakására érdekes látvány fogadta őket. Ott volt még 4 unokatesójuk, mégpedig Mary 2 lánya, Simon fia és Ruthie lánya. Tom, Brian és Wendy értetlenkedve nézett nagybátyjukra. Simon fia lépett oda hozzájuk:

- Sziasztok! Régen találkoztunk. Hogy vagytok?

- Hello! Mért vagyunk itt ennyien?- érdeklődött Brian.

- Tudod Sam és David bácsi vállalták a legfiatalabbak felügyeletét.

- De minek felügyelet? Ti is ide lettetek küldve otthonról?

- Hát egyedül nem maradhadtunk otthon.

- Mért maradtatok volna egyedül?

- Mert a szüleink bulizni mentek. De ezt nektek kéne a legjobban tudnotok.

- Bulizni? Az összes szülő? Dehát hova és mé...- Brian szemei elkerekedtek, majd a homlokára csapott. Hogy nem jött erre rá!

***

Ding-dong!- hallatszódott az előtérből. Lucy és Kevin az ajtóhoz siettek. Kinyitották, és kicsit sem lepődtek meg amikor látták hogy a Camden "gyerekek" állnak ott párjaikkal.

- Sziasztok! De régen láttalak titeket!- üdvözölte Lucy a vendégeket.

- Szia Lucy. Jó a ruhád.- mondta Mary egy ölelés kíséretében. És Lucy mindenkit egyenként végigölelt: Matt-et és Sarah-t, Mary-t és Carlos-t, Simon-t és Cecilia-t, Ruthie-t és Peter-t. Annyira örült, hogy megint láthatta testvéreit.Olyan ritkán találkoznak. Most végre mindenki itt van. Csak Sam és David hiányzott, de ők azt mondták inkább vállalják a gyerekek felügyeletét, hiszen ők a városban laktak, így Lucy bármikor meglátogathatta őket, a többiekkel meg találkoztak amikor vitték a gyerekeket.

- Menjünk a nappaliba és kezdődhet a buli!- invitálta Kevin a vendégeket. Először nem lelkesedett az ötletért, hogy mindenkit idehívjanak bulizni, de végül belegyezett, mert tudta, hogy Lucynak ez nagyon fontos. Az már az ő ötlete volt, hogy a gyerekeknek ne szóljanak, jöjjenek csak rá maguktól.

- Jó visszatérni ebbe a házba.- Ruthie szemében nosztalgikus fény csillant - Hányszor kerültünk itt bajba...

- Emlékeztek amikor letartóztattak a tornaterem megrongálásáért?- kérdezte Mary nevetve.

- Még jó hogy. Azt soha nem fogom elfelejteni- mondta Lucy.

- És amikor magharaptam Deena nyakát?- Simon is csatlakozott a balhék felsorolásához.

- Az se volt semmmi. Én meg elvettem Sarah-t az első randi után. De azóta se bántam meg...- Matt megcsókolta feleségét.

- Na most már elég lesz a nosztalgiázásból, inkább bulizzun!.- szólt közbe Cecilia- Lucy, segítsegítsek valamit a konyhában?

- Köszi, nem kell, már mindent előkészítettem.

- Akkor berakok valami zenét és mehet a tánc!- Kevin már sétált is a hi-fi felé.

***

Suzy és Ginny a gép előtt ültek, és chateltek egy 20 éves Glenoak-i sráccal. A beszélgetésük valahol itt tartott:

-[Nick20]: kedves lány lehetsz. szívesen találkoznék veled.

-[Ginny13]: találkozni? a szüleim biztos nem engednek el. és csak ma érnék rá, de itt a barátnőm

-[Nick20]: nembaj akkor jöjjön ő is.

Suzy megrázta a fejét, jelezve, hogy nem tartja túl jó ötletnek a találkozást.

- Te komolyan gondolod ezt?- kérdezte aggódva.- Szerintem ez nem jó ötlet. Hiszen ő 20 éves és még csak nem is ismerjük! Kérlek Ginny, ne csinálj marhaságot!

- Nyugi. Csak megnézzük a srácot. Megbeszélünk egy talit, odamegyünk, távolról megnézzük magunknak, és ha nem tűnik veszélyesnek, akkor felfedjük magunkat.

- Felfeded. Én biztos nem. Nem vagyok őrült. Ráadásul az apám rendőr, anyám meg lelkész. Találkoztam már néhány ilyen esettel. A lány találkozik egy ismeretlennel, aztán meg nem biztos hogy többé látják...

- Jaj ne légy már ilyen komoly! Nem lesz semmi baj. Akkor te majd csak távolról figyelsz minket, és ha valami baj lenne esetleg, bár ezt kétlem, hívod apukádat.

- Najó, legyen.- egyezett bele Suzy.- De kérlek vigyázz nagyon, és csak egy pizzára üljetek be, oks?

- Persze!- Ginny-nek fülig ért a szája. Nem értette barátnője mért aggódik ennyire. Gyorsan válaszolt is a chatbe.

-[Ginny13]: a barátnőm nem jön, de én megpróbálok ott lenni. hol és mikor?

-[Nick20]: mondjuk 2 óra múlva a Promenádon. és akkor onnan esetleg továbbmehetünk valahova

-[Ginny13]: inkább üljünk be a pizzázóba dumcsizni.

-[Nick20]: ahogy akarod. akkor 2 óra múlva a pizzázóban ;)

***

Este 8 óra körül lehetett, a Promenád mégis tele volt vásárlókkal, sétálókkal. Ám 2 lányt nem érdekeltek sem a boltok, sem a vidáman zsibongó tömeg. Egyikőjük feltünően csinos volt, míg a másik átlagos ruhát viselt, és aggódva pillantgatott körbe. Megálltak, körülnéztek megbeszéltek valamit, majd az egyik, a csinosabbik elsietett, a másik pedig látszólag elkezdte nézegetni a kirakatokat. Mégis fél szemmel barátnője után nézett. A csinos lány megállta pizzázó ajta előtt, vett egy nagy levegőt, majd belépett. Körbenézett, tekintetével keresett valamit vagy valakit, majd megállt a szeme egy jóképű 20 év körüli férfin. Elmosolyodott, a férfi viszonozta a mosolyt. A lány ezen felbátorodva odament és megkérdezte:

- Nick20?

- Ginny13?- mosolygott a fiú. A lány leült a mellé. Csak nézték egymást és mosolyogtak, majd megjelent a pincér, és rendeltek.

Suzy (a lány átlagos ruhában) lassan sétálgatott a pizzázó felé. Látta, hogy barátnője már belépett az épületbe, ezért egy kicsit megszaporázta lépteit. Hamarosan ő is az étteremben állt. Barátnője példáját követve körbenézett. Meglátta Ginny-t és a férfit amint élénken beszélgettek. Tovább nézegelődött, üres asztalt keresvén, ám meglátta nővérét. szerencsére ő nem vette észre, mert épp barátja száján csüngött. Így hát Suzy gyosan leült a legközelebbi üres asztalhoz, és az étlapba temetkezett. Nem akarta, hogy nővére meglássa, mert akkor lebuktak volna Ginny-vel, viszont örült is testvére jelenlétének, mert ha bármi baj akadna hozzá fordulhat segítségért. Feltéve, ha le tudja szakítani John szájáról...

Körübelül fél óráig nem történt semmi. Ginny és a srác csak dumálgattak, Jessica pedig nem vette észre húgát. Ám egyszer csak megtörtént amitől Suzy legjobban félt. Ginny és a férfi felálltak, majd kiléptek az utcára. Suzy gyorsan fizetett, majd utánuk szaladt. Még épp látta, ahogy beszállnak egy kocsiba, és eltűnnek... Előkapta a mobilját, hogy hívja apját, de az lemerült. Bosszankodva dugta vissza a zsebébe "azt a vacak készüléket hogy rohadna meg pedig tegnap töltöttem fel"-t. Eszébe jutott nővére a pizzázóban. Villámgyorsan loholt vissza az étterembe, és közben folyton azon járt az esze, hohy mi lehet Ginny-vel. Nagyon aggódott érte. 2 perc alatt visszaért a pizzázóba, neki ez mégis 1 órának tűnt. Rögtön nővéréhez sietett, aki kivételesen most éppen evett.

- Héj, Suzy! Mit csinálsz te...- üdvözölte hugicáját.

- Nincs..időm..elmagyarázni..csak..add..ide..a...mobilodat!- zihálta Suzy.

- Valami baj van?- kérdezte nővére aggódva.

- ADD MÁR IDE A MOBILODAT!

- Jól van, nyugi! Úgy ordítasz velem, mintha az életed függene a telefonomtól.

- Az enyém nem, de valakié lehet hogy igen!- Suzy ezzel a kijelentesével nagyon megrémítette nővérét. Jessica gyorsan testvére kezébe nyomta a telefont. Suzy tárcsázta apja telefonszámát.

- Apa vedd már fel!- türelmetlenkedett.

***

A Kinkirk-házban már beindult a buli. Zene, tánc, kaja, pia..volt minden. Senki nem sejtette, hogy hamarosan már senkinek se lesz kedve táncolni, és pezsgőt iszogatni. Megcsörrent egy telefon valahol egy zseb mélyén. Kevin morogva előkotorta mobilját.

- Igen?

- Apa! Suzy vagyok! Segítened kell!- Suzy kétségbeesett hangja szólt a telefonból.

- Kicsim, minden rendben?

- SEMMI SINCS RENDBEN!- fakadt ki a lány.

- Mi történt?

- Ginny valahol épp egy ismeretlen 20 éves férfi kocsijában ül- vázolta fel a helyzetet Suzy.

- És hogy került oda?

- Apa! Erre nincs idő! Segítened kell! Itt vagyok a pizzázóban!

- Azonnal indulok!- ezzel letette a telefont.

- Mi az, drágám?- kérdezte Lucy férjétől.

- Vége a bulinak- szólt Kevin komor képpel.

***

Suzy idegesen járkált föl-alá.Végig csak barátnője járt az eszében, meg az, hogy hol késik már apja. Végre berobogott a képbe Kevin, aztán Lucy és a többiek. Suzy egy pillanatra elcsodálkozott, de úgy gondolta ráér később is tűnődni rokonai megjelenésén.

- Végre! Hol késtél már?- fogadta a lány az apját.

- Nyugodj meg! El kell mondanod mindent, hogy tudjuk pontosan mi történt! Értesítettem a rendőrséget, és Ginny szüleit.

- Oké. Szóval ez úgy kezdődött, hogy chateltünk egy sráccal...- fogott bele Suzy a történetbe, majd szépen elmesélt mindent ami az elmúlt 3 órában történt. Úgy hadart hogy apjának alig sikerült megértenie belőle valamit. Nemsokára a lány befejezte a mondandóját, bár beszélni már alig tudott. Torka elszorult és könnyei elkezdtek hullani ahogy barátnőjére gondolt. Hogy hagyhatta, hogy egyáltalán találkozzon azzal a sráccal? Ő a hibás mindenért!

- Rendben emberek!- fordult Kevin a többiekhez.- Lucy, Sarah, Cecilia! Menjetek Ginny szüleihez és nyugtassátok meg őket, valamit mondjátok el amit Suzy mondott! Matt, Simon! Ti velem jöttök keresni! Carlos és peter pedig másik kocsival jönnek keresni! Mary, Ruthie! Vigyétek haza Suzy-t!

- Én is akarok segíteni keresni!- tiltakozott Suzy.

- Hm, jó - egyezett bele apja. Ez esetben te jössz velünk, Mary és Ruthie pedig Peter-rel és Carlos-szal. Tudjátok melyik helyre gondolok, hova mehettek! Mi pedig út közben beugrunk az őrsre és lenyomozzuk a fickó lakhelyét. Indulás! Sok szerencsét, ha bármi van hívjatok!

***

A csapat a kocsiban ült és némán hajtott az Abbey Road 9456 felé. Kevin hamar rátalált a férfi lakhelyére Suzy leírása alapján, ugyanis már benne volt a nyilvántartásban.

Az utcák sötétek voltak ezen a környéken, nem égtek a lámpák. A kocsi fényszórója is csak tompán világította meg az utat. Az autóban ülők meresztgették a szemüket, hátha látnak valamit. Egyszercsak Suzy felkiáltott:

- Nézzétek! Ott valami mozog!

Mindenki egyszerre fordítota a fejét a mutatott irányba. és valóban. Valami mozgott ott. Mintha egy kis állat lett volna. Kevin leparkolta a kocsit, majd szépen lassan kiszálltak, és közelebb merészkedtek a lényhez.

- Ki van ott?- szólt egy sírós hang - Mit akar még? Tűnjön el!

Suzy felismerte a hagot.

- Ginny?

- Suzy?

- Istenem Ginny! El sem hiszem hogy megtaláltunk! Jól vagy? Minden rendben? Mit csinált veled az az alak?

Ginny odarohant barátnőjéhez, átölelte, és csak zokogott.

- Sajnálom...hogy nem...hallgattam...rád- nyögte két sírás között- úgy örülök, hogy te vagy nekem! Nem is tudom mi lett volna, ha te nem figyelsz rám, és nem keresel!

- Mire valók a barátok, ha nem arra, hogy kihúzzanak a bajból?- válaszolta Suzy félig sírva félig nevetve.

- Szörnyű volt - Ginny még mindig hüppögött- azt mondta sétálunk egyet, aztán elhozott ide. Lelökött a földre és elvette az értékeim. Aztán azt mondta várjam meg, mindjárt visszajön, csak hoz valami a lakásáról. Én meg nem mertem elfutni, mert ebben a sötétben nem lehetett látni semmit, meg félte, hogy szembejön velem, vagy utolér. Így inkább maradtam, és akkor jöttetek ti.- megint megölelte barátnőjét.

- Azt mondtad visszajön?- kérdezte Kevin gyanakodva. Ekkor léptek hallatszódtak a hátuk mögül.

- Hé kislány! Nagyon remélem, hogy itt vagy még!

- Itt van, és nem egyedül!- válaszolt neki Kevin- Állj, rendőrség!

Ám mire ez kimondta az alak már futott.

- Hívjatok egy járőrkocsit, és vigyétek haza a lányokat!- hadarta majd a fickó után iramodott.

***

Sötét és néma volt minden. Kevin nem látta az alakot csak sejtette hogy valahol előtte futhat az alak, mivel lépéseket hallot. Így futottak sokáig, kevin már kezdett fáradni, és ekkor egy kereszteződéshez értek. Szemből épp jött egy járőrkocsi elzárva az útját és megállításra kényszeríteni az alakot. Kevin csak erre a pillanatra várt. Ráugrott az alakra, de az olyan furcsán pici és szőrös volt.... Lassan a többi járőrkocsi is megérkezett.Kikászálódtak az emberek és mindenki érdekesen nézett Kevinre...

- Kinkirk! Hiszen az egy macska!- mondta az egyik rendőr hahotázva. Erre mindenkiből kitört a nevetés. Csak Roxanne sietett társa segítségére.

- Ti még soha nem hibáztatok? Azt hiszitek ti teljesen tökéletesek vagytok? Nektek még lámpátok is volt mégsem tudtátok elkapni!- Ezek után már nem igazán volt kedvük nevetni, mert tudták hogy igaza van. Kevin szégyenkezve beszállt az egyik autóba és elindultak hazafelé.

***

- Hol lehet már? Ez nem igaz! Ugye nem történt semmi baja?- Lucy idegesen járkált föl-alá a nappaliban.

- Ne aggódj már! Nem először csinálja! Nem lesz semmi baja.- próbálta nyugtatni Matt, nem túl sok sikerrel.

- De mi van ha az az alak meglőtte? Elég veszélyesnek tűnt!

- Hiszen nem is láttad a sötétben!- vetett ellen Simon.

- Tudom. De a hangja félelmetes volt!

- Legalább Ginny-t megtaláltuk!- Egy pillantást vetett barátnőjére aki szüleivel ült a sarokban.

- Megjöttünk!- Kevin és Roxanne lépett be a nappaliba!

- Óh, Kevin!- Lucy a nyakába ugrott.- Aggódtam! Na? Mi hírt hoztatok? Mi a baj?

- Sajnos nem sikerült elkapni. Meglépett.- természetesen a baklövését kihagyta a történetből...

- Köröést indítottunk ellene, és bármikor elkaphatjuk- vette át a szót Roxanne- nem hinném hogy visszajön, mivel most majdnem elkaptuk. Kérlek Ginny ha chaten bármikor látod azonnal szólj Kevinnek!

- Rendben.- Ginny-t eléggé lahengolta a hír hogy az az ember még mindig szabadn járkál. Félelmet keltett benne a tudat, hogy bármikor összetallálkozhat vele az utcán.

- Hosszú volt a mai nap, azt hiszem ideje nyugovóra térni.

- Akkor mi megyünk is. Jóéjt kívánok, és nagyon köszönöm mindannyiknak a segítséget. Megmentették a lányom életét!- Ginnyék felálltak és elindultak a kijárat felé.

- Rendben. Akkor Ruthie, Peter! Hello Kitty szoba. Simon, Cecilía! Ikrek régi szobája. Mary, Carlos! Padlás. Matt, Sarah! Matt régi szobája. Suzy, te velünk alszol. - osztotta ki a szobákat Lucy. Mindenki szépen felbattyogott és nemsokára a Kinkirk-házra ismét csend borult.

***

A kinti verőfényes nap besütött az ablakon a konyhába, ahol a Camden testvérek fogyasztották éppen reggelijüket.

- Annyira jó Lucy hogy megszervezted ezt! Tök jó visszemlékezni a régi időkre amikor itt ültünk együtt és suli előtt ettük a reggelit.- emlékezett vissza Simon.

- Persze most egy kicsit többen vagytok.- tette hozzá mosolyogva Sarah.

- Hát igen, jó újra együtt lenni.- helyeselt Lucy.- Jut eszembe. A gyerekek mindjárt hazaérnek. Remélem tudtok még maradni. Szeretnének ők is látni titeket.

- Igen csak délután mennek a gépeink.- mondta Mary.

- Akkor jó. Elvileg hamarosan...

- Megjöttünk!- Tom hangja szakította félbe Lucy-t.

- A konyhában vagyunk.

- Tom! Wendy! Brian!- köszöntött mindenkit Ruthie.- Jó titeket látni.

- Megjöttem!- Jessica kiabált az előtérből.

- Konyhában.

- Áh! Sziasztok!- köszönt Jess. Suzy furcsállta, hogy egyik testvére arca sem tűnt meglepettnek amikor meglátta a rokonokat. Úgy gondolta végre itt az ideje megkérdezni mit is csinálnak itt.

- Jut eszembe! Ti hogy kerültök ide?- szavait a mellette ülő Ceciliának intézte.

- Bulizni jöttek!- válaszolta Brian.

- Igen eredetileg. De aztán a buliból végül nem sok lett. De sokkal jobb volt így hogy régi Camden szokás szerint segítséggel töltöttük a szabadidőnket.- mondta Simon mosolyogva.

- Brian, te ezt honnan tudtad?- érdeklődött Suzy.

- George (Simon fia) mondta.

- Akkor ezt Wendy és Tom is tudta?

- Igen.- helyeseltek az előbb kérdezettek.

- És te Jess?

- Én is tudtam. John mondta, hogy látta őket. És akkor összeraktam, hogy biztos ezért volt nagytakarítás.

- Mindenki tudta, csak én nem?

- Hát úgy tűnik Suzy megtudod milyen középső testvérnek lenni. Ismerős érzés amikor valamit utoljára tudsz meg...- mondta lányának Lucy.

- Kanyarodjunk vissza oda, hogy buli helyett segítettetek. Kinek, mikor és hol?- kíváncsiskodott Brian.

- Na látjátok ezt meg én tudom.- örült Suzy, de aztán elkomorodott ahogy eszébe jutottak a tegnap este eseményei. A felnőttek elmeséltek mindent a többieknek Suzy közben elgondolkodott, hogy jobban is figyelhetett volna barátnőjére, hiszen szüleitől tudta nagyon jól, hogy a chates ismerkedés nem a legjobb...

***VÉGE***